Képtelen padlót fogni

Az építőipar borzasztóan kezdte az évet, pedig sokan akkor már abban bíztak, hogy ennél nem lehet lejjebb az ágazatnak. Tavasszal megcsillant a remény, hogy talán véget ér a zuhanás, ám azóta ismét két kiábrándító adat érkezett, azt mutatva, hogy a fénykorához képest felére(!) zsugorodott ágazat vesszőfutása folytatódik.

Az épületek építése 2007 óta óta esik szakadatlanul, az egyéb építmények szakág még előbb kezdte a zuhanást, ám ott az állami megrendelések nagyobb hullámzásokat hoznak a trendbe. A KSH közlése szerint júniusban mindkét építményfőcsoport termelése kisebb volt az előző évinél: az épületek építése 12,1, míg az egyéb építmények építése 10,3%-kal. Szezonálisan kiigazított indexek alapján az épületek építésének teljesítménye 1,4%-kal, az egyéb építményeké 1,2%-kal csökkent az előző havihoz képest.

Az építőipar a második negyedévben jelentősen visszaesett: azt majd a részletes GDP-adatokból tudhatjuk majd meg pontosan, mennyivel is húzta le a recesszióba kerülő magyar gazdaság teljesítményét, de becslésünk szerint legalább 3 százalékos lehet az ágazat visszaesése hozzáadott érték alapon is.

Az építőipar zsugorodásának okai jól ismertek:

• A háztartások a devizahitelekkel megégették magukat, új lakásokra részükről alig mutatkozik kereslet.
  - A lakosság nem csak a hitelpozíciója, hanem a jövedelmi helyzete okán sem képes érdemi keresletbővülést felmutatni.
• A költségvetési politika a tavalyi expanzió után idén újra szigorítani kénytelen, ami az állam részéről is apasztja a fejlesztési forrásokat.
• Az állam időnként adminisztratív korlátozásokat is hoz. Az idén a plázastop keretében 35 építési kérvényt utasított el a hatóság.
• A vállalati szektor részben a hitelszűke, részben az általánosan gyenge konjunktúrának, valamint a kiszámíthatatlan környezet miatt alig ruháznak be, ami szintén egyre apadó megrendeléseket hoz az építőiparnak.

Az egyetlen, amiben bízhatunk, hogy az építőipar most már olyan kis súlyú a gazdaságban, hogy innen talán nem esik sokkal tovább. Ezen bizodalmunkban a rendelési számok nyújthatnak némi kapaszkodót. A 2012 júniusában kötött új szerződések volumene 14,0%-kal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Az épületek építésére kötött szerződések volumene 11,6%-kal, míg az egyéb építmények építésére kötötteké 16,1%-kal nőtt a 2011. júniusihoz viszonyítva. Ennek is köszönhető, hogy az építőipari vállalkozások 2012. június végi szerződésállományának volumene 5,5%-kal már meghaladta az egy évvel korábbi - rendkívül alacsony - szintet.

Ugyanakkor továbbra is óvatosságra ad okot, hogy az új rendelések esetében a növekedést az ipari és mezőgazdasági épületekre, kommunális beruházásokra, valamint vasút- és útfelújításra kötött szerződések eredményezték. Márpedig ez azt sejteti, hogy elsősorban az állami (uniós) források költése tartja a lelket az ágazatban, nem pedig a piaci alapú megrendelések. Elbizonytalanító a kilátások szempontjából az is, hogy az európai gazdaság lassul, illetve, hogy Magyarország újabb költségvetési kiigazítás elé néz. A pozitív kockázatok közé szinte csak az IMF-megállapodás lehetséges megkötését sorolhatjuk, ami valamelyest javíthat a hitelezési helyzeten, illetve mérsékelheti a gazdaságpolitika körüli bizonytalanságot. Ennek fényében a reálisan optimista forgatókönyvnek legfeljebb az tűnhet, hogy az építőipar nem zuhan tovább, hanem a nagyjából 15 évvel ezelőtti szintjén stagnálásba tud váltani.

(Forrás: portfolio.hu) 2012. augusztus 16.