Siralmas jelen, kétséges jövő: külföldön épít a magyar munkás

– Az építőipar májusban a kiigazítatlan adatok szerint 11,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésében. Azt a KSH is elismeri: a termelés növekedéséhez – a rendkívül alacsony előző évi bázis mellett – az épületek szerkezetépítését végző és az út- és vasútépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének emelkedése járult hozzá.

Lucz Géza, a mérnöki kamara somogyi elnöke kifejtette: a tervezőknek megyénkben alig van munkájuk. A kaposvári kórházépítést leszámítva térségünket a nagy uniós projektek is elkerülik, nemhogy a kiemelt állami beruházások.

– A somogyiak zöme anyagilag nem engedheti meg magának az építkezést, nincs ehhez meg a kellő önerő, s nehezen jutnának hitelhez is – hangsúlyozta a szakember. A sikondai wellness hotel bővítése köti le csapatát. – A tervezői oldalon is nap mint nap érzékelhető, hogy az építőipar súlyos helyzetben van, a még megmaradt somogyi kisebb cégek utolsó tartalékaikat élik fel. Az állam nyújthatna egyedül segítséget: ehhez viszont tőkére van szükség.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke a távirati irodának kifejtette: az idén már az egymást követő harmadik hónapban mutat bővülést valamennyi alágazat szakmacsoportjának teljesítése, ami bizakodásra ad okot. Kiemelte, ezt a növekedést a teljes szektor még nem érzékeli, különösen a magasépítés- és épületépítés területén dolgozó nagyszámú mikro-, kis- és középvállalkozás sem.

Az építőiparban nem csillapodnak a kedélyek: erre Budai Ferenc, az Iposz somogyi elnöke utalt. A hoppon maradt vállalkozók, a munkanélküliként tengődő kétkezi munkások egyet tehetnek: a lábukkal szavaznak. Vagyis külföldre mennek, mivel Somogyban az építőipar önmagát építi le. 

Budaitól tudjuk azt is: Somogyból legutóbb vasárnap két autóval 10 festő utazott Svájcba, közülük hárman korábban nála dolgoztak. Az Iposz megyei vezetője úgy vélte: a közeljövőben még inkább felgyorsulhat az elvándorlás. Sokat elárul az ágazatban uralkodó közállapotokról, hogy nyáron, a főidényben is nagyítóval kell keresni az építkezéseket.

– A megyében nem tudok uniós támogatású építkezések tömegéről, jelentősebb vasúti beruházásokról vagy stadionépítésről – emelte ki a szakmai szervezet vezetője, aki vállalkozóként – jelentősebb helyi munka híján – a szigetvári kulturális központ felújításánál dolgozik munkatársaival. – Ami máshol működik, az nálunk nincs. Már nem stagnál az ágazat, hanem romlik a helyzet. Aki teheti, külföldön vállal munkát: Svájc, Ausztria és Németország ad leginkább lehetőséget. Amíg Somogyban egy jó szakmunkás nettó 120 ezer forint körül keres, addig külföldön havi 1800-2000 euróval számolhatnak.

A gazdasági nehézségek özöne, a vállalkozásokat gúzsba kötő pénzügyi problémák sokaságán túl a foglalkoztatásra is súlyos terheket pakol az építőipar. Radó József, a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Érdekvédő Szervezet somogyi elnöke szerint a folyamat fő kárvallottjai az alacsony képesítésű kétkezi munkások. A rendszerváltás óta ezrek, köztük számos roma veszítette el állását. Ők szinte teljesen kiszorultak a munkaerőpiacról, fizetés helyett jó esetben segélyre számíthatnak.

– A szociális bérlakásépítési projekt kiterjesztése kettős haszonnal járna – hangoztatta az érdekvédő, aki figyelemfelhívásként a legnagyobb közösségi portálra kedden töltött fel egy düledező pálmajori házról készült fotót. – A fedél nélkül vagy megalázó körülmények között élők végre emberhez méltó módon élhetnének, és esélyt kapnának az építőipari cégek is. Ha a gazdaság beindul, abból a társadalom nagy része hasznot húzhatna.

(Forrás: sonline.hu) 2013. július 18.